Kategória: Aktualitások

A gesztenye a téli szezon legegészségesebb és legtáplálóbb gyümölcse.

Magyarország leghosszabb életű gyümölcsfái a vad és szelíd gesztenyefák, amik

Kőszeg környékén elérhetik a 6-700 éves kort is. Sokrétű felhasználása révén

nemcsak nassolni való finomság, hanem a népi gyógyászat alapanyaga, szépség

ápoló kenőcs készül belőle, természetes mosóerő, téli dekoráció vagy gesztenye

katona is készülhet belőle. Ezt a csodás alapanyagot ünneplik minden évben

Velemben a két napos gesztenyeünnepen. 

A legkedveltebb elkészítési módok igazán egyszerűek, csupán a friss minőségi

gesztenye vásárlása fontos szempont! 

1.A gesztenyéket keresztbe bevágjuk.

2. Áztassuk bő vízbe 2-12 órát.

3.Ez azért is fontos mert ami felúszik a víz tetejére az romlott vagy kukacos, így

gyorsan szelektálhatjuk.

4.Magas hőfokon sütjük 250C fokon sütőben vagy grillben parázs fölött 15

percet fóliázva, 15 percet pedig fólia nélkül.

5.Sütés után fedjük le konyharuhával, vagy tegyük dobozba és zárjuk le tetővel.

Ilyenkor párolódik saját gőzében, langyosan könnyen megtisztítható a

megpuhult héjtól. 

1.A gesztenyéket bő vízben átmossuk.

2.Ami felúszik a víz tetejére az romlott vagy kukacos, ezeket kidobjuk. 

3.A többit keresztben bevágjuk. 

4.Enyhén sós vagy akár édes vízben főzzük 30-40 percet gyöngyözve. 

5.Leszűrjük, majd lefedjük konyharuhával, vagy tegyük dobozba és zárjuk le

tetővel. Ilyenkor párolódik saját gőzében, langyosan könnyen megtisztítható a

megpuhult héjtól. 

1.A gesztenyéket keresztben bevágjuk. 

2.Háromszoros mennyiségű enyhén sós és cukros bő vízben főzzük 35-45 percet

gyöngyözve. 

3.A gesztenyéket leszűrjük és egy tálban öntjük, ahol fólia vagy doboztetővel

lezárva hagyjuk kihűlni.  

4.Megtisztítjuk. 

5.Aprítógép vagy bot turmix segítségével pürésítsük le.  

6.Ha szeretnénk édesíteni megtehetjük, ízlés szerint 1:1 arányú cukorsziruppal

pürésítés közben adagolva azt. 

7.Fagyasztóban jól tárolható.  

• Természetesen jó minőségű termelői alapanyagból! Persze alapértelmezésben marha húsból. Több húsrész és vágási forma alkalmas steak sütéshez a bélszíntől, a hátszínen át, a ribeyeon át a t-boneig vagy az ikonikus tomahawkig. Ez mind ízlés kérdése, de legyünk bátrak és kóstoljunk.

• A hús legyen legalább 1 ujjnyi vastag! Ne féljünk a vastag szeletektől, kissé időigényesebb de megéri a rászánt időt, mikor a vastag szaftos hús szeleten szemmel látható a sütési fokozat, a steak textúrája pedig kitölti a szánkat. 

• Néhány helyen találkozhatunk steakkel más húsokból készítve legyen az mangalica vagy esetleg csirke és pulyka. Más húsoknál a minimum 56 fokos maghőmérsékletet javasolnám, szárnyas hús esetében pedig a minimum 74 fokot. A szárnyas hús bakterológiai szempontból veszélyesebb, ezeknél a steak elnevezés inkább a méretre utal, viszont ezek mindig teljesen átsült hússzeleteknek kell, hogy megfeleljenek. 

Habár a hot-dog eredete vitatott, a népszerűsége viszont vitathatatlan. A világ egyik legnépszerűbb étele, hivatalosan az 1867-ben megnyitott New Yorki standjából eljutott minden országba, ahol aztán a helyi alapanyagok és szájíz szerint turbózták fel azt.

virsli vagy kolbász, sütve vagy főzve, néhol édes vagy sós buciba, esetleg ciabbatta-ba vagy baugette-be kerül, amit aztán gőzölnek, grilleznek, pirítanak vagy együtt sütnek a belevalókkal. Kerülhet rá a klasszik ketchup, mustár, de van, ahol ananász, chili, avokádó vagy gruyére sajt is kerül bele.

csak a képzeletünk és a szájízünk szabhat határt a készítésének. Piacunkon minden szükséges termelői hozzávalót megtalálsz.

Az igazán egyszerű ételek is különlegessé tehetők, csupán minőségi alapanyaggal. Ilyen a vadkovásszal készült kifli, az angus virsli vagy a mangalica grill kolbász. Talán a legizgalmasabb, ha pirítjuk, a magyar konyha alapja a pörzs képződés szólt az első iskolai leckék egyikén is, ha pedig szabad tűzön füst is társul mellé az már igazán dögös. Persze használhatunk serpenyőt, sütőt vagy szalamandert is.

Kencének az egyszerű, de nagyszerű (és minőségi) elvnél maradva lehet kézműves ketchup és mustár vagy juhtúrós kőrözött, erdélyi zakuszka vagy egy sűrűre főzött lecsó is is az alapja. A bátrabbaknak pedig „ami magyar legyen erős” jelszóval mehet bele a chili. A savanyúság pedig elengedhetetlen! Egy jó csalamádé, uborkasaláta (3:2:1 víz-cukor-ecet arányú savanyító lével) vagy otthon készült kovászos uborka mindenki szívét megdobogtatja.    Kiegészíthetjük ízlésünk szerint sajttal (ínyenceknek akár Pálpusztaival), főzhetünk bele tojást, könnyíthetjük csírákkal vagy tehetjük fejedelmivé szarvasgombával (legyen az olaj, sajt, vaj vagy friss gomba reszelve). Persze nem lenne teljes egy hideg ital nélkül, mint az újjáéledő Bambi, egy jó borból és szódából készült hamvas hideg fröccs vagy kézműves sörválogatással.

Húsvét, pészah, passover, easter, oster...

A mozgó ünnep neve minden nemzet kultúrájában más és más, viszont mindenhol egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott ünnepekkel, melyek szimbolizálják az újjászületést és feltámadást. Itthon pedig az ünnepet megelőző negyven napos böjt végét is.

Főbb szimbólumai mind jelentéssel bírnak. Míg a barkának gyógyító és házakat megóvó erőt tulajdonítanak, a bárány Krisztusi áldozatot, a torma szenvedését és a gonosz elűzését, a nyúl a termékenységet, a tojás az újjászületést jelképezi.

Sokak számára a legjobb dolog a húsvétban: a REGGELI! Frissen sült kalács, kenyér, sonka, tojás, torma, hagyma, azaz régi magyar nevén összegezve a nagy evést: Kókonya.

Szimbolikus jelentésein kívül a reggeli alkotóelemei evidensek is, hiszen a téli időszakban készült sonkák elkészültek, a tavasz első állatai a bárányok már legelhetnek, a hétköznapi kovászos kenyér ünnepi verziója a kalács, illetve a főtt tojás pedig kellőképpen ellensúlyozza a torma csípősségét.

Habár a húsvéti csomagunkban minden adott az igazi ünnepi reggelihez, a tojás elkészítéséről pedig esett már szó és a medvehagyma szezonban készült dolgokat (pl.: pesto) se feledjük a menü összeállításnál. Pár könnyen elkészíthető kiegészítővel viszont még izgalmasabbá tehetjük a közös étkezést.

A sonkát főzés előtt érdemes egy éjszakára hideg vízben áztatni, majd folyó víz alatt átmosni. Ezután gyöngyözve forró vízben (ami körülbelül 94C fokos) kilogrammonként számolva egy órát főzzük. A főzővízbe kerülhet 1 fej vörös és fokhagyma, babérlevél, bors vagy zöldfűszerek is. Mikor a főzési idő letelt és a húsvilla könnyedén átcsúszik a sonkán, saját levében hagyjuk kihűlni. A főző lé pedig igazi kincs, amit elrakhatunk hűtőbe, esetleg a fagyasztóba is. Kiváló alaplé bableves vagy főzelék készítéséhez.

Hozzávalók: 

• 500g lilahagyma 
• 1dl málna ecet 
• 200g kristálycukor
• 3dl víz

Elkészítés: 

1. A lilahagymákat megtisztítjuk és félfőre vágjuk, a lehető legvékonyabb de egyenletes szeletekre és tálkába rakjuk.
2. A savanyító léhez az ecetet, cukrot és vizet felforraljuk.
3. A forró savanyítólevet a hagymákra öntjük, hagyjuk kihűlni, majd hűtőben tároljuk.

Séf Tipp Neked:

• A különbőző ecetekkel izgalmas savanyítóleveket készíthetünk, legyen az natúr 10%-os vagy a sajátkezüleg elrakott medvehagyma ecet.

Hozzávalók: 

• 10db tojás
• 100g házi tejföl 
• 100g házi vaj 
• 1 evőkanál mustár
• 1db vöröshagyma 
• 1 doboz lucerna csíra 
• só
• bors
• Friss medvehagyma, vagy petrezselyem

Elkészítése

1. A keményre főzött tojást sajtreszelő lereszeljük vagy késsel apró kockára (brunoas) vágjuk.
2. A vajat a mustárral és a tejföllel habosra keverjük. Sózzuk, borsozzuk.
3. Hozzá keverjük a tojásokat, az apróra vágott vöröshagymát és friss medvehagymát vagy petrezselymet.
4. Friss csírával tálaljuk.

Séf Tipp Neked:

• A tojáskrémhez használt hagymát mangalica zsíron karamelizálhatjuk, vagy esetleg használhatunk bele lecsepegtetett savanyított lilahagymát is.

Jó kérdés és talán nincs is rossz válasz! A tojás fogyasztás majd egyidős az emberiséggel, hiszen őseink számára könnyebben beszerezhető volt, mint a hús, tápértéke viszont közel azonos. Azóta ikonikus alapanyaggá vált, világnapja is van, méghozzá október második péntekén.

A tojás és a hozzá kapcsolódó szimbolika pedig nyomot hagyott minden nemzet kultúrájában, népszokásainkban, mint a húsvéti hímestojás, vagy éppen a művészetben gondoljunk csak a méreg drága Fabergé-tojásokra. A Kalevala finn nemzeti eposzban pedig a világ teremtés indul tojás töréssel, amelyből aztán kipattant a nap és a hold. Manapaság nagy kedvenc a csoki tojás húsvétkor, de a „normál” hétköznapokban sem maradunk tojás alakú csokoládé nélkül, némi meglepetéssel a közepében. Tojás Tóbiás révén pedig rajzfilm szereplő is vált belőle.

Manapság a tyúktojás az emberiség egyik legfontosabb és legsokoldalúbb alapanyaga. Gondoljunk csak bele mennyi mindenbe használjuk... Tészták, pékáruk, sütemények, mártások, levesek, saláták, tojáslikőr, madártej, puding stb... A kedvenc reggeli ételeink között is biztosan dobogós szereplő. A húsvét közeledtével az egyik legkeresettebb alapanyag, ami nem hiányozhat az ünnepi asztalokról. A vásárlásnál vegyünk mindig friss és termelői tojást.

A tojás táplálkozás-élettani értéke rendkívül jelentős, majdnem minden tápanyagot, vitamint és ásványi anyagot - szénhidrát, C-vitamin és élelmirost kivételével - tartalmaz, ami az emberi táplálkozáshoz szükséges. A tojásételek legnagyobb előnye, hogy ételeink közül a legjobban működtetik a gyomor- és bélrendszer emésztését és az anyagcseréért döntően felelős szakaszát, ráadásul könnyen fogyasztható mennyiségben. Kevés telített zsírt tartalmaz, viszont sok omega-3 zsírsavat, ami véd a szívbetegségekkel szemben, fontos

fehérje forrás. A testépítők egyik kedvenc eledele. Fehérjetartalma nagyobb részét a tojásfehérje adja, de a sárgájában is van kb. 30-40% belőle, ráadásul a legtöbb vitaminnal és ásványi anyaggal együtt. Egy tojás a napi fehérjeszükségletünk 20%-át fedezi.

Tojásból rengeteg féle van: kacsa, lúd, pulyka, strucc, gyöngytyúk stb. Kereskedelmi forgalomban itthon viszont csak tyúk, illetve manapság már fürj tojás is kapható. XX. században Amerikából kiindulva megjelent és elterjedt a tömegtermelés. A tipikussá váló tojótyúk keltetőkben kel, receptúra alapján gyártott takarmányokat fogyaszt, s egy esztendeig drótketrecben, mesterséges fényben él, miközben a rendszer biológiai elemeként 250-290 tojást is termel. Ez a fajta nagyipari termelésű tojás, már távol esik dédszüleinktől látott kukoricán nevelt és kapirgáló tyúkok élénk sárga színű tojásától.

A tojást tárolás előtt ne mossuk meg! Mosott tojást árusítani is tilos, mivel a mosással eltávolítódik a tojás természetes védőrétege, és így akár napokon belül megromolhat. Manapság a tojásokat ozonnal fertőtlenítik. Hűtőszekrényben, 5 °C-on tárolva a tojás hetekig eláll. A tojás minőség-megőrzési ideje a tojásrakástól számított 28 nap. A tojások hasznos információkkal szolgáló jelölése már 2004 óta kötelező. A jelölés általában 11 karakterből áll, s első számjegye (0-3) a tojótyúkok tartástechnológiájáról szolgál fontos információval. Ez alapján négy kategóriát különböztetünk meg:

0 - nagy területen élő, természetes viselkedésükben nem korlátozott tyúkok (bio)

1 - kisebb fedett épületben élő, a szabadban is tartózkodó, szabad tartású tyúkok

2 - mélyalmos tartás egy nagyobb épületen belül, a tyúkok szabadabb mozgásával

3 - drótketreces, zsúfolt tartási mód

Az első szám után a származási ország kódja következik (HU = Magyarország), majd két szám jelöli a megyéket (01-19), illetve a fővárost (20). A fogyasztó számára hasznos információk lényegében eddig terjednek. A továbbiak már az állategészségügyi kerületre, az állattartó telepre és istállóra vonatkozó azonosítók. A piacon kapható "háztáji", "tanyasi", "őstermelői" tojások jelölése 50 db tojótyúkig, illetve heti legfeljebb 360 tojásig nem kötelező, de az értékesítés helyén a termelő nevét és címét fel kell tüntetni. Az értékesítésnek ez a módja ellenőrizhető jelölés híján a bizalomra épül.

A tojás amilyen egyszerű olyan könnyen elrontható alapanyag. A tökéletes tojáskészítés a szakács szakmában is kritikus mérce, és akkor még nem beszéltünk a tized pontosságú tojás főzésről sous-vide kádban, vagy a sóban eltett és szárított tojás sárágáról. Igazi különlegesség Kínában a 100 napos tojás, ami, három hónapra kerül egy faszén, oltott mész, só és vízből álló keverékbe. Idővel a fehérje zselatinszerű, borostyánszínű masszává alakul át, a sárgája pedig túrószerű, krémes lesz és bezöldül. Ha ezzel nem is de az egyszerűbb készítéssel próbálkozunk a tojás-szarvasgomba kombinációt mindenképp érdemes kipróbálni. Jól passzolnak egymáshoz és némi frissen reszelt szarvasgomba egy hétköznapi rántottát is fejedelmi lakomává varázsolhat.

A tojásokat érdemes mindig forrásban lévő vízbe rakni, persze óvatosan szűrő kanállal, ügyelve rá, hogy ne ütődjön az edény aljának és repedjen meg a tojáshéj. Innentől pedig csak egy stopperre van szükségünk, hogy a főzési időt mérni tudjuk.

• a lágy tojást 4 percig,
• a krémes sárgájút 8percig,
• a keménytojást 12 percig főzzük.

A tojást is túl lehet főzni! Ennek példája, ha a főtt tojás sárgája zöldes-szürkés árnyalatot kap. A szín kialakulása egy kémiai reakció eredménye, amely során a tojássárgájában található vas és a fehérjében található hidrogén-szulfid reakcióba lép egymással és vas-szulfidot hoz létre. A reakció létrejöttében a víz magas vastartalma is közrejátszhat. Ha a tojás kihűl, a sárgája kicsit összemegy, visszahúzódik a fehérjétől, ezért lesz látható a vas-szulfid szürkészöld színe.

Nem, nem gyerek korunk ropogós aljú frizbire sütött tükörtojása az. A tökéletes tükörtojás még a legedzetteb szakácsoktól is odafigyelést igényel. Elkészítve a fehérje lágy, egyenletesen készült az alja nem pirult és nem buborékos, míg a sárgája folyós marad. Mindenképp tapadásmentes teflon serpenyőt használjunk! Vajazzuk meg vagy kenjük kis kevés zsiradékkal és langyos serpenyőben lassan, alacsony hőmérsékleten 4-5 perc alatt készül el. Ha szeretnénk szép szabályos kör alakút sütni, a serpenyőbe helyezzünk fém tálaló gyűrűt és abba üssük a tojást. Tálalás előtt frissen fűszerezzük.

         Hollandi mártással és sült szalonnával vagy éppen lazaccal ikonikusreggeli fogás. Két egyszerű elkészítése van. Az egyiknél az enyhén sós és ecetes gyöngyöző vízbe örvényt keverünk és a közepébe ütjük a tojást. Így főzés közben a sárgáját szépen „becsomagolja a fehérje, majd szűrő kanállal emeljük ki. A másik módszernél a tojást merőkanálba ütjük és szép óvatosan engedjük a vízbe, ezzel szebb szabályosabb alakot kapva. Mindkét főzési módszernél elég 3 perc. Némi ügyességet és rutint igényel mindkettő, de ne keseredjünk el, ha az első 1-2 darab nem sikerült tökéletesen. Megéri kipróbálni!

Legkedveltebb készítési módja a lágyra főzés. Itt hasonló képpen főzzük a tyúktojáshoz, viszont mérete miatt elég 2 perc főzési idő, ami után hideg vízbe hűtjük ki és pucoljuk meg. Salátákhoz izgalmas lehet, ha a kész tojásokat elrakjuk szójaszószban vagy kávéban 2 napra. Ezután a tojás nemcsak a színt, de az ízt is átveszi.

Nekem a medvehagyma és a sült szalonna illata maga a gyermekkor és a tavasz illata. Rengeteget kirándultunk kora tavasszal a családdal és barátokkal a Bakonyban és raktunk tüzet a szalonnasütéshez miközben az erdőt bejárta a fokhagyma illat. Azóta is az egyik kedvenc és minden évben legjobban várt szezonális alapanyagom. Habár még csak most indul a szezonja, ilyenkor minden fogásban helyet követel és amíg tehetjük együk frissen! Viszont gondoljunk az év többi részére is. Pár egyszerű receptben megmutatom, hogyan tolhatjuk ki a medvehagyma szezonját és tárolhatjuk el otthonunkban is a tavasz friss ízét és illatát.

A napokban indul a medvehagyma szezon és tart körülbelül egy hónapon keresztül. Bárki által szedhető az előírt 2kg/fő mennyiségben, csupán némi háttérismeret szükséges hozzá. Az evidens gyűjtögetésnél egy tőről maximum a felét szedjük le, hogy megfelelően tudjon szaporodni. Így biztosítva a következő évben is zöldellő fokhagyma illatú erdei szőnyeget. A gyöngyvirággal összetéveszthető, de attól eltérően erősen fokhagyma illatúak a levelek, illetve hosszúkásak alakúak, míg a gyöngyvirágé rövid, széles tojásdad alakú. A legbiztosabb módja, ha kissé megdörzsölve kellemes fokhagyma illatára támaszkodunk.

Bármire és mindenbe, amíg szezonja van! Csak akkor gyűjtögesd, ha biztos vagy a dolgodban és van lehetőséged egyedül vagy azokkal tenni ezt, akikkel az utóbbi hónapokat egy háztartásban töltötted. Kapható piacunkon, piacon és nagyobb hipermarketekben is. Amíg tehetjük használjuk frissen!

• Jól párosítható burgonyával, tojással és tejtermékekkel legyen szó levesről vagy főzelékről.
• Remek ízesítő kenyerek és pogácsák, de akár sós túrós rétes sütéséhez.
• Remek pesztó készülhet belőle olaj, magvak, sajt vagy akár kenyérmorzsa felhasználásával.
• Jól tárolható olajban. Hűtőben tárolva fél év után is friss marad. Ilyenkor az olajos leveleket használhatjuk sült zöldségköret ízesítésére, míg az olaját salátákhoz.
• Ecetben eltéve szintén friss és izgalmas alapanyag lehet akár egy saláta öntet vagy mondjuk klasszikus uborkasaláta készítéséhez.
• Érdemes a főzések végén használni. Minél kevesebb hőkezeléssel, hogy ne veszítsen a színéből és friss ízéből.
• Fagyasztóban is jól tárolható. Ilyenkor érdemes durvára vágni, hogy használat után könnyebb legyen turmixolni például leves vagy főzelék készítésénél.
• Virágja szintén zsenge ízű és dekoratív elem salátákhoz, köretekhez.
• Virágzás után gyűjtögethető termés is, mely kevésbé intenzív ízű. Savanyítva jól elrakható. Medvehagyma caprinak is nevezik.

Nem szeretnénk hosszú vallástörténeti elemzésbe bocsátkozni, ezért csak dióhéjban foglalnánk össze a fontosabb tudnivalókat.

Húsvétkor eredetileg a 40 napos böjt végét ünnepeljük, valamint Jézus haláláról és feltámadásáról emlékezünk meg. Vallási vonatkozásban Jézus 40 napos önmegtartóztatását is ki kell emelni. Mozgó ünnep, amely egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel. Így a tavasz és vele kapcsolatban a megújulás ünnepe is egyben.

 A húsvét, mint a nevében is rejlik, a böjt utáni első alkalom volt, hogy az emberek húst vettek magukhoz.

Nekünk magyaroknak a második legnagyobb családi ünnepünk, hagyományokkal teletűzdelve.

 Húsvéti Hagyományok, avagy mi miért kerül az asztalra?

A 40 napos böjt befejeztével, kis túlzással lehet kijelenteni, hogy a húsvét a bőség és új remények ünnepe. Hagyományai nagy része, az asztalra került ételekhez kapcsolódik.

A húsvéti bárány a legősibb húsvéti jelképek egyike és története még Krisztus halála előtti időkre nyúlik vissza, de mégis szorosan összekapcsolódik. A húsvét eredetileg zsidó ünnep volt és a bárány az egyiptomi rabságból való megszabadulás szimbólumává vált, mert kiszabadulásuk szorosan összefüggésbe hozható vele. A keresztény kultúrában Jézust testesíti meg, a mindennapos életben pedig a megújulással, újrakezdéssel és a megtisztulással hozható összefüggésbe. Ezek nyomán vált hagyománnyá, hogy a húsvéti lakoma elképzelhetetlen volt bárányos húsételek nélkül. Napjainkban már csak Erdélyre jellemző, hogy efféle tradicionális ételek kerülnek az asztalra.

A húsvéti sonkához, már kevésbé fűződik vallási eredet, sokkal inkább keresendő a vidéki paraszti családok történetében. A tél hagyományosan a disznóölés időszaka volt, és mint tudjuk hűtő-, és fagyasztószekrények hiányában a húsok tartósítására más módszert kellett eszközölniük felmenőinknek. A böjt a sonka számára az érlelés és füstölés időszaka volt, és lejártával a hús legnemesebb része kerülhetett az ünnepi asztalra sok más finomság mellé. Így vált a sonka a húsvét elengedhetetlen jelképévé. Bizonyos vonatkoztatásban a sonkát is tekinthetjük a megújulás jelképének.

A tojás az élet újjászületésének és termékenységnek legősibb jelképe, valamint a család összetartozást szimbolizálja. Népi hagyományok szerint a családnak a tojást együtt kellett elfogyasztani az ünnepi asztalnál, hogy a családtagok mindig visszataláljanak egymáshoz. Vallási vonatkozásban azért válhatott szimbólummá a piros tojás, mert a piros szín Krisztus vérét jelképezi. Természetesen sok legenda és találgatás maradt fel a piros tojás eredetével kapcsolatban is, ha csak webshopunk szolgáltatási régióit nézzük, akkor is számtalan érdekes történetre bukkanhatunk, melyet hamarosan meg is szeretnénk osztani veletek.

A kalács csak úgy, mint a kenyér a bőséget és a jólétet jelképezi.

A torma is fontos része a húsvéti asztalra felkerült ételeknek. Babonák, hiedelmek lengik körül, de vallásos tölte is van. A torma jelképezi az ecet keserűségét, amit a katonák Jézusnak adtak szomjúságának enyhítésére. Régi népi babona szerint viszont az erős íze elűzi a rossz szellemeket.

 Nyuszi és a locsolkodás

A húsvéttal kapcsolatos hagyományok köre akkor lesz teljes, ha nem csak az asztalra kerülő ételek kapnak főszerepet.

A húsvéti nyúl eredete is vitatott, ahány ország annyi legenda lengi körül. Dióhéjban talán annyi, hogy a nyúl maga is a termékenység jelképe, illetve a tavasz hírnöke, de talán a legnagyobb jelentősége a gyermek folklórban keresendő, a gyerekek ugyanis hisznek a húsvéti nyúlban, aki ajándékot hoz nekik.

A locsolkodás magyar hagyomány. A szokásról szóló írásos feljegyzések egészen a XVI. századig nyúlnak vissza - miszerint a fiúk és férfiak vízzel locsolták meg a lányokat, asszonyokat, hogy azok mindig üdék és frissek maradjanak - és a termékenység elősegítése volt a fő célja. Másrészről pedig vallásos eredetű vonatkozása is van, hiszen utal a kereszténységre és arra a bibliai történetre is visszavezethető, hogy a Krisztus sírhelyét őrző katonák víz locsolásával szerették volna elhallgattatni a jeruzsálemi asszonyokat, hogy Jézus feltámadását ne vigyék hírül.