A Futrinka utca kicsit másképpen
-Neked mi jut eszedbe a csokoládéról?
-Nekem Gombóc Artúr.
-És a Futrinka utcáról?
-Nekem a csokoládé.
Ezeken a meséken nőttem fel, nem keverem, és higgyétek el, hogy a történet tényleg meseszerű! Hogy miért?
Isten háta mögött kettővel van egy kis település. Albertkázmérpuszta, ami elég kicsinyke falu, kevés lélekszámmal. És annak egyik (kis túlzással egyetlen) utcájában nevezetesen a Futrinka 1 szám alatt található egy kedves kis házikó, ahol egy kis műhelyben készülnek a nemzetközileg is elismert mennyei finomságok.
Igen nemzetközileg! Felmerül benned a kérdés, hogy miért nincs akkora hírneve? Azért, mert akinek hírneve van, az valamit titkol! És legtöbb esetben egy titkos receptet! És vannak esetek amikor e titkos receptek mögött pont egyet biztos látunk, a szenvedélyt az iránt, amit készítenek. És aki szenvedélyes, az törekszik a minőségre, a tökéletességre.
Belépve ebbe a Futrinka utcai kis műhelybe, úgy érzi az ember, mintha tényleg mesében lenne. Érződik a csokoládé teljesen más, már-már bódító illata, amely teljesen eltér attól, mint amit eddig érzett az ember egy-egy ismertebb márka csokijába harapva. Mert ebben az illatban az édes csokoládé gyümölcsösségét érezzük. A bemutatóteremben a csokoládék sorakoznak kis üvegekben és kínáló tálakban. Fent a polcon pedig Gombóc Artúr ücsörög jóllakottsággal és elégedettséggel az arcán. Sorakoznak a ránézésre is különlegesnek tűnő csomagoló papírba bújtatott finomságok. Drazsék, és tábla csokik.
Különböző színű szalaggal átkötve!
Hogy miért van ennek jelentősége? Mert mindegyik szín egy-egy országot jelöl, azoknak az országoknak a színeit, ahonnan a kakaóbab származik. Azokat az ültetvényeket jelöli a szín, ahova Izabella és Zoltán személyesen utazott el, hogy megbizonyosodjanak róla, hogy az ott termett gyümölcsöt is gondos kezek szüretelik, és az ültetvényesek méltányosak nem csak velük, de az ott dolgozókkal szemben is. Az így vásárolt kakaóbabból saját pörkölés után készítik el saját csokoládéikat. A különleges ízesítésű táblás és drazsés csokoládék hozzávalóihoz is csak a legjobb minőségű alapanyagokat szerzik be.
A csokoládék iránti szenvedélyük kellemesen bizsergető íze érződik az összes desszertjükben. Fáradhatatlanul igyekeznek a tökéletesre, és amikor lehetőség akad a szakmai életben fejlődni, megragadják az alkalmat. Hívják őket rendszeresen nemzetközi rendezvényekre, ahol büszkén képviselhetik a munkájukat, és vele együtt annak gyümölcsét.
Azt hiszed csak mese? Nézz körül a spejz polcain, a legfontosabb tudnivalókat, tényeket leírtuk és amikor majd a kezedbe veszed, már a papíron keresztül is érezni fogod, hogy minden szava igaz!
A végére pedig egy kis útra való:
,,A nők imádják a csokoládés süteményt. Ezt soha ne felejtsd el, fiam! Ha házi készítésűvel tudsz előrukkolni, annál jobb. Ezzel a titokkal biztos, hogy sosem kerülsz kutyaszorítóba.”
-Tammara Webber-
Honnan ered a húsvét?
Nem szeretnénk hosszú vallástörténeti elemzésbe bocsátkozni, ezért csak dióhéjban foglalnánk össze a fontosabb tudnivalókat.
Húsvétkor eredetileg a 40 napos böjt végét ünnepeljük, valamint Jézus haláláról és feltámadásáról emlékezünk meg. Vallási vonatkozásban Jézus 40 napos önmegtartóztatását is ki kell emelni. Mozgó ünnep, amely egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel. Így a tavasz és vele kapcsolatban a megújulás ünnepe is egyben.
A húsvét, mint a nevében is rejlik, a böjt utáni első alkalom volt, hogy az emberek húst vettek magukhoz.
Nekünk magyaroknak a második legnagyobb családi ünnepünk, hagyományokkal teletűzdelve.
Húsvéti Hagyományok, avagy mi miért kerül az asztalra?
A 40 napos böjt befejeztével, kis túlzással lehet kijelenteni, hogy a húsvét a bőség és új remények ünnepe. Hagyományai nagy része, az asztalra került ételekhez kapcsolódik.
A húsvéti bárány a legősibb húsvéti jelképek egyike és története még Krisztus halála előtti időkre nyúlik vissza, de mégis szorosan összekapcsolódik. A húsvét eredetileg zsidó ünnep volt és a bárány az egyiptomi rabságból való megszabadulás szimbólumává vált, mert kiszabadulásuk szorosan összefüggésbe hozható vele. A keresztény kultúrában Jézust testesíti meg, a mindennapos életben pedig a megújulással, újrakezdéssel és a megtisztulással hozható összefüggésbe. Ezek nyomán vált hagyománnyá, hogy a húsvéti lakoma elképzelhetetlen volt bárányos húsételek nélkül. Napjainkban már csak Erdélyre jellemző, hogy efféle tradicionális ételek kerülnek az asztalra.
A húsvéti sonkához, már kevésbé fűződik vallási eredet, sokkal inkább keresendő a vidéki paraszti családok történetében. A tél hagyományosan a disznóölés időszaka volt, és mint tudjuk hűtő-, és fagyasztószekrények hiányában a húsok tartósítására más módszert kellett eszközölniük felmenőinknek. A böjt a sonka számára az érlelés és füstölés időszaka volt, és lejártával a hús legnemesebb része kerülhetett az ünnepi asztalra sok más finomság mellé. Így vált a sonka a húsvét elengedhetetlen jelképévé. Bizonyos vonatkoztatásban a sonkát is tekinthetjük a megújulás jelképének.
A tojás az élet újjászületésének és termékenységnek legősibb jelképe, valamint a család összetartozást szimbolizálja. Népi hagyományok szerint a családnak a tojást együtt kellett elfogyasztani az ünnepi asztalnál, hogy a családtagok mindig visszataláljanak egymáshoz. Vallási vonatkozásban azért válhatott szimbólummá a piros tojás, mert a piros szín Krisztus vérét jelképezi. Természetesen sok legenda és találgatás maradt fel a piros tojás eredetével kapcsolatban is, ha csak webshopunk szolgáltatási régióit nézzük, akkor is számtalan érdekes történetre bukkanhatunk, melyet hamarosan meg is szeretnénk osztani veletek.
A kalács csak úgy, mint a kenyér a bőséget és a jólétet jelképezi.
A torma is fontos része a húsvéti asztalra felkerült ételeknek. Babonák, hiedelmek lengik körül, de vallásos tölte is van. A torma jelképezi az ecet keserűségét, amit a katonák Jézusnak adtak szomjúságának enyhítésére. Régi népi babona szerint viszont az erős íze elűzi a rossz szellemeket.
Nyuszi és a locsolkodás
A húsvéttal kapcsolatos hagyományok köre akkor lesz teljes, ha nem csak az asztalra kerülő ételek kapnak főszerepet.
A húsvéti nyúl eredete is vitatott, ahány ország annyi legenda lengi körül. Dióhéjban talán annyi, hogy a nyúl maga is a termékenység jelképe, illetve a tavasz hírnöke, de talán a legnagyobb jelentősége a gyermek folklórban keresendő, a gyerekek ugyanis hisznek a húsvéti nyúlban, aki ajándékot hoz nekik.
A locsolkodás magyar hagyomány. A szokásról szóló írásos feljegyzések egészen a XVI. századig nyúlnak vissza - miszerint a fiúk és férfiak vízzel locsolták meg a lányokat, asszonyokat, hogy azok mindig üdék és frissek maradjanak - és a termékenység elősegítése volt a fő célja. Másrészről pedig vallásos eredetű vonatkozása is van, hiszen utal a kereszténységre és arra a bibliai történetre is visszavezethető, hogy a Krisztus sírhelyét őrző katonák víz locsolásával szerették volna elhallgattatni a jeruzsálemi asszonyokat, hogy Jézus feltámadását ne vigyék hírül.
